Megemlékezés az éticsigáról

Epilepszia a Közép- és Dél-Amerikában élő bennszülöttek között (antropológiai kutatás)

2016. november 04. - eticsiga.blog

Maga az epilepszia egy jól ismert betegség volt már a Kolumbusz előtti kultúrákban is. Azonban, a natív kultúrákban élő epilepsziásokról jelenleg szűkösek a tanulmányok. A célja ennek a tanulmánynak az, hogy kutassa a bennszülött kultúrákban jelen lévő, az epilepsziát körülölelő mítoszokat, mágikus-vallási gyógyító rítusokat és ceremóniákat, valamint a természetes gyógymódokat, amiket az archaikus kultúrák használtak. 

figure-1-america-map-showing-the-location-of-the-tzeltal-kamayura-and-chipaya-peoples.pngA kutatás módszere az volt, hogy antropológusok terepmunkát végeztek Közép- és Dél-Amerikában Tzeltal Maya (Chiapas, Mexikó, 1995), Kamayurá (Mato Grosso, Brazília, 1999) és Uru-Chipaya bennszülött emberei között (bolíviai Andokban, 2004). Információkat gyűjtöttek sámánoktól és gyógyítóktól epilepszia hiedelmekkel kapcsolatban, és a hagyományos gyógymódokról, kezelésekről.

1995-ben ellátogattunk a 250 lakosú Mahosik közösségbe egy spanyol-tzeltar tolmáccsal. A Tzeltal emberek tub tub ikal -nak nevezik az epilepsziát( jelentése: "person that breathes anxiously or shocking"). Legtöbbször felnőtt korban éri el az embert, és a vérében marad.

Ezt a betegséget egy állat szelleme okozza, aki megtámadta az embert, amikor az ember a jó és a rossz lelkekkel veszi fel a harcot. Úgy gondolják, hogy minden férfinak van egy védőállata. Ezek a védőállat-lelkek a szent hegyek tetején élnek, és megosztják sorsukat a férfiakkal. Ilyen állat lehet a jaguár, puma, sas, és egyéb állatok, ami függ attól, hogy a férfinak milyen társadalmi rangja van. De a gonosz védőállata megpróbálja tanítani az egészséges ember védőállatának a boszorkányság titkait. Ez a jó és rossz spirituális állatok közötti harc az epilepszia.

Habár az epilepsziának nincs hatásos ellenszere, de szoktak használni egy növény kombinációt: kaxlam tunim (hasonlít a vad gyapothoz) és a cheneh pox sbil. A száraz növényt és a magjait összekeverik, majd hideg vízben hígítják, egy héten keresztül. Sajnos a növényeket nem sikerült meghatároznunk.

A kamayurá emberek két kis faluban élnek Brazíliában. Az ő tradícionális "egészségügyi ellátásuk" egy sámánból és egy varázslóból áll. Az egyik növényekkel, a másik szavakkal gyógyít. A Kamayurá közösségben az epilepsziát teawarup -nak hívják, ami a tatu szellemének bosszúja (mama'e), miután azt megölte egy vadász. A betegséget úgy kezelik, hogy van két győkér, a tsimo és a wewurú (bizonyos növényeket és állatokat nem lehetett besorolni, ezért az általuk használt nevükön jegyezték fel őket). Ezeket összegyúrják és vízzel hígítják.  Egyes sámánok szerint jó kezelési lehetőség még az étel megvonása is. Vannak, akik úgy gondolják, hogy az epilepszia prognózisa a szerint is függ, hogy a beteg milyen komolyan tartja be a diétáját, ahol ki kell zárni a friss halat, csirkét, húst, és az alkoholt.

 

 Uru-Chipaya 4000 méter magasan élnek a bolíviai hegyekben. Az antropológusok számára ez a benszülött csoport egy élő relikvia. Mivel nyelvük szájról-szájra terjed, semmi írásos forma nem örökítette meg. Ezt a nyelvet, amit sose "írnak le", puquina-nak hívják. 2004-ben chipaya sámánokat és gyógyítókat interjúvoltak meg. A Chipaya emberek az epilepsziának a tukuri nevet adták, és boszorkánysággal kötik össze. Szerintük ez a betegség belép az emberek orrába és fejébe úgy, mint a szél. (“Tukuri enters due to a bad desire and remains inside the bones, the muscles or sometimes in the head”)

A sámánok 10 betegről állítottták azt hogy epilepsziában szenvednek, ezekből mi csak 3-at interjúvoltunk meg, és úgy gondoljuk, hogy közülük volt, akinek másodlagos generalizált vagy generalizált tónusos-klónusos rohamai voltak. Sajnos, EEG vizsgálatra nem került sor. A riportokból sok ismert epilepszia rohamfajtát lehetett megkülönböztetni: nagyroham (“the worst attack occurs when a person falls down to the ground like a dead person.”), atónusos roham, oculogyriás roham ( a szemmozgató izmokat érintő akut dystoniás reakció. Rohamszerűen kialakuló tekintési görcs, konjugált bulbus deviatio, ami a legtöbbször Torecan adását követően alakul ki.- forrás:http://www.drdiag.hu/kereso/diagnosztika.adatlap.php?id=88308&name=Oculogyri%E1s-roham--%0D), valamint a roham utáni emlékezetkiesések. Az egyik sámán még egy roham utáni halálról is beszámolt: "az alanyt egy roham-támadás éri, amikor épp dolgozik a farmon. Gondozza a bárányait, aztán egyszer csak elesik, elalszik, és meghal."

A bennszülöttek azt hiszik, hogy az epilepsziát vagy fizikai erőszak, vagy valamilyen családi probléma váltja ki. Az egyik sámán azt állította, hogy az epilepszia oka az volt, hogy egy apa olyan erősen verte a fiát egy bottal, amíg az el nem ájult. A fiának ezért lesznek rohamai, mert agykárosodása lett. Egy másik bennszülött nő pedig úgy gondolta, hogy: "neki azért van epilepsziája, mert amikor egész éjszaka "forgat" (a nők rendszerint éjfélig dolgoznak egy primitív szövőszékben, amiből aztán a hagyományos chipaya ruhák készülnek), utána hajnal négykor fekszem le. A szél jön és bemegy a számba és az orromba. Rohamom lesz, mert túl sokat dolgoztam". Ebből arra lehet következtetni, hogy az alváskihagyás lehetett nála a rohamkiváltó tényező.

A gyerekek epilepsziájáról úgy gondolják, hogy az csak akkor fog javulni, ha a beteg gyermek anyjának viselkedése megváltozik. Ha az anya nem kér bocsánatot, egy gyermeke epilepsziában fog szenvedni. Kétfajta képpen lehet bocsánatot kérniük: ha a családnak sok marhája van, akkor állat áldozatot kell végrehajtani. A marha nyakát elvágják, és a belőle kifolyt vért használják az epilepsziás gyerek gyógyítására. Másik bocsánatkérési mód, abban az esetben ha a családnak nincs marhája, akkor több napig tartó sírás és bocsánatkérés fogja meggyógyítani a gyermeket.

De a chypaja benszülöttek nem csak rituális állat-áldozatokat hajtanak végre (willancha). Olyan epilepszia elleni gyógymód is van, mikor több szárított rovarokat és madarak vérét használják fel.

Egyesek szerint szárnyas hangyákat ( curupancho) kell enni, "azokat a rovarokat, amik előjönnek az esős időben". A rovarokat begyűjtik, megszárítják, megőrlik. leforrázzák forró vízzel, majd pedig átszűrik. A betegnek minden este innia kell belőle, csütörtökön és pénteken, 3 héten keresztül. Ezek a napok a bennszülötttek számára mágikusak, szentek, ceremóniák megtartására alkalmas napok. Hasonló képpen gyógyító hatású még a pillangó, vagy jesko is. A harmadik kezelési mód az aspa madár segítségével történik, ami szintén az esős hónapokban jelenik meg.Ezt a badarat teljesen fel kell forralni, a szárnyaival együtt, és megetetni az  epilepsziással. Használni szoktak még galambot is, aminek levágják a fejét és megisszák a vérét.

Mindezekből arra következtethetünk, hogy ezek az amerikai bennszülött kultúrák kifejlesztettek egy szájhagyomány útján terjedő ismereteket az epilepsziáról, mágikus-vallási hagyományokra alapozva.

Mivel vallásuk nincsen, így démoni eredetűnek se tartják ezt a betegséget (esetleg valami állati szellem a betegség okozója).

Egyes növények, amiket a sámánok használnak mérgező, antikonvulzív hatásúak (azaz görcsgátlók).

Igaz, hogy sok bennszülöttnél az epilepszia félelmet kelt, mert nincs gyógymód rá, de mégse látszott egyértelműen megbélyegzés. Negatív társadalmi attitűdöket az epilepsziában szenvedő személyekkel szemben (elutasítás, a diszkrimináció, kiközösítés) nem találtak.

 

forrás: https://www.researchgate.net/publication/6323474_An_Anthropological_Study_about_Epilepsy_in_Native_Tribes_from_Central_and_South_America

A bejegyzés trackback címe:

https://eticsiga.blog.hu/api/trackback/id/tr511930255

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.