Valljuk be, nem egyszerű eljönni életünk első epis rendezvényére. Majdnem olyan, mint egy első randi. Nem tudod, mire számíthatsz, azt se tudod, milyen emberekkel fogsz találkozni. Attól hogy a tervezett programok már olvashatóak, attól még nem derül ki, hogyan is fogod magadat érezni.

Miért érdemes eljönnöd?

Mert mindig találni számodra szimpatikus embereket. Nem mondta neked senki, hogy mindenkivel azonos kapcsolatot kell ápolnod, egyáltalán nem is kötelező. Van hogy eljössz, megnézed, aztán a következőre már nem mész el.

Azoknak is érdemes ismételten eljönnie, akik megkapták azt, amit az ilyen rendezvénytől vártak. Mert nem igazság magára hagyni a többi sorstársat. Mindenki emlékszik a legelső epis rendezvényére, amin részt vett, és emlékszik arra is, mennyire volt számára könnyű/nehéz beilleszkednie a többiekhez.

A korosztályok nagyon vegyesek, nyugdíjastól egészen az óvodásokig, minden generáció, nemű személy megtalálható.

Mindenki abszolút nyitott az epis témában, és mindig megértik egymást, legyen szó furcsa élményekről, gyógyszer mellékhatásokról, társadalmi elfogadásról. Mindenki egy cipőben jár, ennél megértőbb társaságot nem is találsz.

Pozitív energiával feltöltve, és új barátokat szerezve mész el.

Mi a rossz a rendezvényekben?

Hogy túl gyorsan eltelik az idő, ezért nincs lehetőséged mindenkivel szót váltani.

Neked milyen emléked van az első lila napi rendezvényről, amin részt vettél? Írd meg kommentben, akár negatív vagy pozitívm így is segítve a többieket, akik még nem mertek eljönni, vagy nem is gondoltak arra, hogy hasznos lenne nekik!