A történelem során szinte minden kultúrában, az epilepsziára úgy tekintettek, mint amitől valamiért tartani kell, elkerülni azt. A legkorábbi írás az epilepsziáról, ahol jobban kifejtették ezt a betegséget, már Kr.e. 1050 körül íródott Babilónban. A babilóniak "migtu" avagy "eleső betegség"-nek nevezték, és számukra ez a szellemekhez és a démonokhoz köthető. Az ókori görögök "a szent betegség"-nek nevezték, és úgy hitték, hogy egy isteni beavatkozás eredménye. Még a Bibliában is olvashatunk az epilepsziáról, mikor Jézus meggyógyít egy fiút, akinek rohamai vannak.